LEZÁRT PROJEKTEK
Teljesítménynövelési kísérletek az Eckerle Automotive Kft-nél
MOZDULAT SEBESSÉG SZABÁLYOZÁS (MSS)
A KUTATÁS HÁTTERE
A 2011/12-ben végzett kutatás a német-magyar tulajdonú Eckerle Automotive Kft. megbízásából készült, amelyben kísérletet tettünk a már meglévő szalagos összeszerelési rendszerek fejlesztésére tudásmenedzsmenti alapon, valamint részben már létező kutatási eredményeket újszerű megközelítésben próbáltuk a gyakorlatban adaptálni. Ennek eredményeképpen azt vártuk, hogy képesek leszünk növelni a Megrendelő szervezeti-működési hatékonyságát, valamint javíthatunk a cég versenyképességén.
A tanulmány elkészítését az Eckerle Automotive Kft. rendelte meg azzal a céllal, hogy a K+F innovációs projekt keretében mérjük fel a vállalatnál meglévő gyártási és összeszerelési munkákhoz köthető humánerőforrás kapacitásokat, térképezzük fel azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek hatékonyan képesek a működési költségeket csökkenteni, illetve a felmérés eredményei alapján dolgozzunk ki egy hatékony fejlesztési koncepciót. A felmérést különösen az indokolja, hogy a Megrendelő a Bosch nemzetközi anyavállalatának egyik legjelentősebb hazai beszállítója, amely egyben tudatos expanzív piaci politikát folytat.
A kutatási koncepció feltételezte, hogy a monoton munkát végző (összeszerelő szalagnál ugyanazt a munkafolyamatot ismétlő) dolgozók esetében a munkájuk ritmusára írt zenei ütemmel javítható a folyamatos teljesítményük. Feltételeztük továbbá, hogy a vizsgálati időszakban mért, saját szerelési ütemük arányos gyorsításával a tényleges fizikai munkavégzés sebességét is növelni tudjuk a hiba- (selejt)számok növekedése nélkül, méghozzá a zene hallgatása utáni szakaszban is.
„Térképezzük fel azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek hatékonyan képesek a működési költségeket csökkenteni”
A cég évente kb. 15 millió részegység szerelését és több mint 230 millió alkatrész feldolgozását végzi. A fő kompetenciái a szerelés, az ellenállás hegesztés, a forrasztás, valamint az alkatrész-, félkész- és késztermékek teljes körű logisztikája. Magas kompetenciája van a végtermék fejlesztésében, amelynek révén szoros együttműködésben áll az ügyfeleivel, amelyet az is indokol, hogy az autógyártásban az egyes fejlesztések sorozatgyártásának átfutási ideje minimum 3-4 év.
A cég ezen túlmenően felvállalta kifutó termékek gyártásának komplett átvételét és szervezését, valamint az ehhez kapcsolódó ún. „aftermarket” gyártást.
A munkafolyamatok optimalizálása és teljesítménynövelés mozdulatelemzéssel
A 20. század folyamatos ipari fejlesztései és ezzel párhuzamosan a szalagos termelési rendszerek radikális fejlődése, valamint az egyre erősödő piaci verseny a termelő vállalatokat világszerte a termelés fokozatos racionalizálására kényszerítette.
Amikor egy termelő üzembe nincs sok beszállító, nem érkeznek naponta tömegével áruk és nincs túl sok elvégzendő feladat – azaz nem nagymértékű és/vagy kiegyenlített a munkavállalók leterheltsége –, akkor az adott vállalat munkaszervezésében nem látszanak meg az esetleges munkaszervezési anomáliák. Ugyanakkor, ha nő a munkavállalók terhelése és ezzel arányosan egyre nehezebben birkóznak meg a folyamatos és zavartalan termelési vagy raktározási feladatokkal, akkor gyorsan felszínre kerülnek az összhang nélküli folyamatok. Ennek egyik leglátványosabb megjelenési formája az, ha a dolgozók már a nap közepén mentálisan is elfáradnak, feladataikat sokszor hibásan vagy egyáltalán nem végzik el.
Ha már sikerült kialakítani a lehető leghatékonyabb munkát biztosító munkakörnyezetet, akkor van mód az elvégzendő tevékenység hatékony megszervezésére, azaz itt kerül bevezetésre a különböző, gyártás során felmerülő időszükségletek elemzési lehetőségeinek egyikeként jellemző ún. mozdulatelemzés (MTM). A mozdulatelemzést Frederick Winslow Taylor, amerikai mérnök-kutató, a modern termelési kultúra kialakulásának korában 1901-ben kimondottan a munkaszervezés kutatása felé fordította.
A későbbiekben igen nagy számú tanulmány foglalkozott a témával, s megállapították, hogy a mozdulatelemzésben az öt alapmozdulaton (kinyúlás, megfogás, mozgatás, illesztés, eleresztés) kívül további három alapmozdulat szolgál a kézi munkafolyamatok leírására. Ezek a nyomás, a szétválasztás és a csavarás.
Az összes mozdulat-elemnek kódja van, amelyekkel bármely manuális művelet meghatározható. A mozdulatelemzés ezeket az elemeket mozdulat-sorokba rendezi, hogy a kezek például párhuzamosan is tudjanak dolgozni.
Az MTM használatánál a sztenderd idők segítségével meg lehet tervezni a termelést, mivel a termelési koncepció készítésekor minden termelést irányító mérnök ugyanazt érti egy adott mozdulat és idősoron. Ezért könnyebben össze lehet hangolni a beszállítók, a megrendelő és a gyártásban résztvevők érdekeit, elvárásait.
A Mozdulat Sebesség Szabályozási (MSS) eljárás lényege: teljesítménynövelés zenével
A görögök Kr. e. 6. századra érték el a hajózási technikájuk csúcsát, náluk jelent meg a triera nevű három evezősoros harci gálya, amelynek hajóorrán lévő sarkantyúval igyekeztek megrongálni az ellenségeiket. Mivel az ütközetek során széliránytól függetlenül, vitorlák nélkül kellett gyorsan, pontosan irányt váltaniuk, a pontos manőverezést tették lehetővé azok a zenészek, akik bronz üstdobokkal irányították a hadihajók legénységét. A görög támadó technikát később a rómaiak fejlesztették tökélyre, akik immár „hivatásos” ütemadókat alkalmaztak. Ők voltak a pausariusok vagy hortatorok. Amíg a pausariusok dobszóval az evezősök időbeli ütemezését – vagyis az evezés idejét – irányították (koordinálták), addig a hortatorok korbáccsal a kézben az evezősök teljesítményét „felügyelték”.
A történelmi kitekintés és számtalan, a 20. században megjelent tanulmányban részletesen bemutatott MTM módszer alapján, célszerűnek tartottuk elvégezni egy programozott agyhullám-hangolást is, amely mentálisan befolyásolja az egyes munkavállalók napi termelését. Az agyhullám-hangolás alapvetően a zenére és a zenei elemeknek (frekvencia és tempó) az emberi agyra gyakorolt hatására épül, amelynek fontos szerepe lehet a vállalati hatékonyság növelésében, hiszen a monoton termelő munkát végző dolgozóknál mentális stimulációval gyorsabb munkavégzést lehet elérni.
Nagy számú szakirodalom áttanulmányozása után egyértelműen kijelenthető volt, a témaválasztást megalapozta, hogy egy még kevéssé kutatott, hiányos terület lehetőségeit igyekezett feltárni, valamint olyan kérdésekre empirikus módszerekkel választ keresni: hogyan hat a zene és/vagy a szerelési ütemükre képzett zenei dallam a monoton termelési feladatokat végző dolgozók mentális viselkedésére, valamint ezen keresztül a vállalati termelés hatékonyságnövelésére?
A kísérletben résztvevő dolgozók sztereó fejhallgatót kaptak, amelyből mindkét oldalról ugyanazt a szerelési ütemszabályozó dallamot hallották, miközben a napi rutin munkafeladataikat végezték.
A zeneválasztásnál figyelembe vettük azt is, hogy a zenének nem minden agyra gyakorolt hatása pozitív tulajdonságú. Egyes zenefélék az agyban a jobb és a bal félteke közötti szimmetriájának elvesztését vagy a teljes féltekének rendellenes működését váltja ki. Ismerős jelenség az, ha egy feladatra koncentrálunk miközben hangos vagy szakadozó zenét hallgatunk, az agyunk egyszerűen képtelen a hatékony működésre. Ha már fiatal korban a gyerekek folyamatosan ilyen típusú zenét (pl. rap) hallgatnak, felnőtt korukban gyengébb munkateljesítményre lesznek képesek.
A kutatásba bevont termelő részleget, valamint a két dolgozói csoportot a vállalat vezetésével közösen választottuk ki előzetes helyszíni bejárást követően, ahol rögzítésre került, hogy a vállalat vezetése évek óta keresi azokat a termelési hatékonyságot növelő módszereket, amelyeket eredményesen tudnak alkalmazni. Ennek keretén belül próbálkoztak pulzáló fénytechnikával, munkahelyi kollektív zenehallgatással, mozdulatelemzéssel is, amelyek nem hozták azokat az eredményeket, amelyeket a vezetőség elvárt volna. Eredményeik szerint a fénytechnika zavarta a dolgozókat, míg a rádióhallgatás meg egyáltalán nem befolyásolta a termelési hatékonyságot
A kísérlet elvégzéséhez kiválasztásra került egy azonos számú (3 fős) igen jól teljesítő csoport (A), amelynek tagjai több mint 3 éve végzik közösen a szerelési műveleteket, és egy ugyancsak 3 fős, de 4 hónapos betanulási fázisban lévő kísérleti csoport (B).
A kísérleti és a kontroll csoport tagjainak feladat a DVA szalagon szénkefe tartók rugóval való felszerelése, a munkadarabok összeszerelése és végellenőrzése, amelyet azonos műszakbeosztásban végeztek. A két csoport munkateljesítménye között korábban dokumentáltan közel 30%-os eltérés volt a gyakorlott A csoport tagjai javára.
Az általunk elvégzett programozott Mozdulat Sebesség Szabályozási eljárás kísérlet célja az volt, hogy a B csoportnál egy közel 5%-os hatékonyságnövelést lehessen elérni első lépcsőben. Mivel a Megrendelőnél az elkészült darabszámra alapozott, teljesítményarányos bérezésben dolgoznak a munkavállalók, a kísérlet pozitív eredményeként többletjuttatást érhettek el a munkavállalók.
A kísérletek kiértékelése után megállapítottuk, hogy a résztvevők mind jól érezték magukat a „zene” hallgatása közben. Jobban tudtak koncentrálni a munkájukra, és nem fáradtak el. Ez különösen jó volt az eredmények tekintetében, mert a kísérlet alatt egy hibás darabot sem készítettek, annak ellenére, hogy maga a technika és mi zavaró tényezőként voltunk jelen.
Habár a kísérlet napján a dolgozók 7 órából csak 2 órát hallgatták az ütemeket, és abból is csak 80 perc volt gyorsított ütem, az aznapi teljesítményük pozitív irányban kiemelkedő volt, ami 5,4%-os javulást jelentett műszakra vetítve két hónap átlagaival számolva.
EGYÉB LEZÁRT PROJEKTEK
Egyedi Humánparaméter (EHP)
Az egyes munkakörök mennyire számítanak „kulcskompetenciáknak”?
Tekintse meg aktuális portfoliómat
Gondoljuk át, miben tudunk együttműködni!