FRANCIA TAROKK

JÁTÉKIDŐ

A FRANCIA TAROKK SZABÁLYA

A FRANCIA TAROKKRÓL

A francia tarokk elsődlegesen négyszemélyes játék, hiszen egyidőben négyen vesznek részt ténylegesen a játékban. Szokás azonban hármasban és ötösben is játszani, ilyenkor az osztó kimarad a játékból. Az összes többi tarokkjátékhoz hasonlóan a francia tarokk is ütéseken alapuló játék. Az együtt játszó párok összeállítása partiról-partira változik, aszerint, hogy a licitet megnyerő játékos személye hogyan változik.

A FRANCIA TAROKK KÁRTYÁI

A játékhoz hagyományosan 78 lapos kártyacsomag szükséges. Négyféle színes lap van (kőr, káró, treff és pikk), továbbá 22 tarokk, amelyek aduként szolgálnak. A játékot lehet játszani ún. Marseille-i tarokk kártyával is, amelyik ugyanúgy 78 lapból áll, ám itt az egyes színek mind-mind megfeleltethetők egy-egy szimbólumnak (mint a pentaculum, a bot, a serleg vagy a kard). Ebben az esetben az egyes szimbólumok az alábbi színekkel egyenértékűek:

  • Pentaculum = káró
  • Bot = treff
  • Serleg = kör
  • Kard = pikk

Az egyes lapok pontértékekkel rendelkeznek; s a játék elsődleges célja a pontok többségének ütésekben történő hazavitele, ezáltal az egyes partik, majd végül a játék megnyerése.

A KÁRTYÁK ÉRTÉKE
A francia tarokkban a színek fajtánként 14-14 lapból állnak. A kőr, káró, treff és pikk lapok[1] értéke a legerősebbtől a legkisebbig a következők: Király, Dáma, Lovas, Bubi vagy botos, 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1.

Jóllehet a lapok sarkában sokszor nincs jelölés, elég könnyen megkülönböztethetők: a király koronát visel, a dáma női alak, a lovas lovon ül, a bubi lándzsát, illetve buzogányt tart, míg a számozott kártyák – főleg a Marseille-i tarokk esetében – a kártyákon megjelenő szimbólumok számáról ismerhetők fel.

A tarokk lapok római[2] vagy arab[3] számokkal vannak jelölve: kezdve a XXI / 21-essel, amely a legmagasabb értékű tarokk, egészen le az I / 1-­esig (Petit), amely a legalacsonyabb értékű tarokk lap.

Az érték nélküli figurális lap, amely kinézetre egy vándorra (a Marseille-i tarok kártya) vagy Jokerre (napjainkban használt tarokk kártya) hasonlít. Ennek külön neve is van: Bolond[4] (Excuse). A XXI-­es, az I-es és Bolond kitüntetett lapok, összefoglaló néven ún. Oudlers-ek, magyar elnevezéssel honőröknek nevezzük őket.

A hagyományos 78 lapos francia tarokk honőrjei:

Az ún. Marseille-i 78 lapos tarokk honőrjei:

Amennyiben a felvevő játékos e kártyákat hazaviszi, sokkal kevesebb pont szükséges a partiban tett vállalásának teljesítéséhez.

OSZTÁS

A francia tarokk játék teljes egészében az óramutató járásával megegyező irányban zajlik.

A játék megkezdésekor az osztó az óramutató járásával megegyezően 3-3 kártyát oszt ki a játékban résztvevők számára, majd 6 lapot az asztal közepére helyez, ez lesz az ún. talon. Fontos szabály, a kártyacsomag legfelső 3 és legutolsó 3 lapját nem lehet a talonba helyezni. Az osztást követően mindegyik játékos 18 kártyalapot tart a kezében.

A játék megkezdésekor az első osztó személyét a játékosok véletlenszerűen választják ki maguk közül, ezt követően minden egyes következő osztó az óramutató járásával megegyező irányban ülő játékos lesz.

LICITÁLÁS

Miután a játékosok megnézték a leosztott lapjaikat, ezek ismeretében megkezdődik a licitálás, amelyet legelőször az osztótól jobbra ülő játékos kezd meg. A licitálás során minden játékos eldönti, hogy az előtte elhangzó licitnél nagyobb licitet vállal vagy lapjait értékelve „Passz” bemondásával eláll a licittől. A licitálás során az elhangzottnál mindig csak nagyobb ajánlat tehető, ellenkező esetben passzolni kell! A lehetséges licitajánlatok a legkisebbtől a legnagyobbig az alábbiak lehetnek:

  • A Small a legkisebb licitajánlat, azt jelzi, hogy a játékos kezében nincsenek erős lapok, és arra számít, hogy a talon felvételével erős lapokhoz juthat.
  • A Guard a játékos kezében lévő erősebb lapokkal tett ajánlat, amelynél nagyobb az esély a győzelemre.
  • A Guard talon nélkül olyan licitajánlat, amikor egy játékos úgy gondolja, hogy úgy tud nyerni, hogy nem használja fel a talon lapjait. Ennél a vállalásnál a talonba helyezett lapok rejtve maradnak, az abban lévő lapok pontértéke a parti végén a talont félretevő játékos pontjaihoz kerülnek elszámolásra.
  • A Guard a talon ellen olyan licit, amelyet egy játékos kiemelkedően erős lapok birtokában tesz meg. Ebben az esetben az ajánlatot tévő játékosnak úgy kell teljesítenie a vállalását, hogy eközben a talonba helyezett lapok rejtve maradnak, és az abban lévő lapok pontértéke a parti végén az ellenfelek pontjaihoz kerülnek elszámolásra.

Minden játékos egy körön belül csupán egyszer licitálhat vagy passzolhat. A parti során a legnagyobb ajánlatot tévő játékos lesz a felvevő, míg a másik három játékos ún. védekező (garde) pozícióba kerül, vagyis adott partin belül ideiglenesen egy csapatot alkotva igyekeznek megakadályozni, hogy a felvevő elérje a vállalását.

A licitálás során vállalt Small-ban vagy Garde-ban a felvevő mindenki számára felfordítva megmutatja a talon 6 lapját, mielőtt azokat felveszi. Ezután tetszése szerint választ 6 másik lapot a kezében tartottak közül, amelyek között nem lehet sem adu, sem király, sem a Bolond, s ezeket színükkel lefelé fordítva, az asztal helyezi őket. Nagyon ritka esetben a felvevő talonba helyezhet adut is, ám ezek között nem lehetnek honőrök, s az így félretett adukat színükkel fölfelé a többieknek is meg kell mutatniuk. A felvevő által félretett lapok pontértéke a parti végén hozzáírásra kerül az ütésekből szerzett pontjaihoz.

A licitálás során van arra is lehetőség, hogy egy játékos szlem-et mondjon be. A szlem bemondásával a játékos azt is közli partnerei felé, annyira erős lapokkal rendelkezik, hogy bízik abban, hogy a parti összes ütését elviszi. Ugyanakkor a szlem bemondásával a játkosnak az összes ütést haza kell vinnie ahhoz, hogy megkapja az érte járó bónuszpontokat.

Amennyiben adott körön belül senki sem tesz ajánlatot, a parti érvénytelenné válik és az osztó a tőle jobbra ülőnek átengedi az osztás jogát.

A TALON

Amennyiben a felvevő Small-t vagy Guard-ot licitált, a talon lapjait felfordítják, hogy minden játékos láthassa az abban lévő lapokat. Ezután a felvevő a kezében lévő kártyák közül kiválaszt annyi lapot, amennyit a talonból felvesz, és ezeket a lapokat félreteszi (ezt félretételnek hívjuk), mielőtt megkezdődik a játék.

A felvevő nem tehet félre sem királyt, sem adut, sem a Bolondot, kivéve, ha nem tud mást cserélni. A 3 különleges szerepet kapott kártya (az 1-es, a 21-es és a Bolond, összefoglaló néven az ún. honőrök (Oudlers)) sosem tehető félre.

A felvevő nem tehet félre sem királyt, sem adut, sem a Bolondot, kivéve, ha nem tud mást cserélni. A 3 különleges szerepet kapott kártya (az 1-es, a 21-es és a Bolond, összefoglaló néven az ún. honőrök (Oudlers)) sosem tehetők félre!

A felvevő által félretett kártyák nem kerülnek felfedésre, azok rejtve maradnak a többi játékos előtt, és a játszma végén összértékük a felvevő pontszámába beleszámítanak.

BÓNUSZOK

A francia tarokkban néhány speciális bónusz is van. Ezeknek a bónuszoknak pontértéke nem a kártyák pontjaiból származik, így nem segítik a játékost abban, hogy megnyerje a licitet. Ezek extra pontok, amelyek külön kerülnek elszámolásra aszerint, hogy ki mennyit nyert vagy vesztett a megtett ajánlatának teljesítése, vagy nem teljesítése során

Kézben tartott aduk száma (poignée – marok bónusz)

Bármelyik játékosnak joga van ahhoz, még mielőtt az első kártya kijátszásával elkezdődne a parti, hogy a partnerek számára bemondással jelezze aduinak számát (marok). Ez a bónusz akkor jár, ha egy játékos bejelenti, hogy a kezében 10 vagy annál több adu van. A különböző bemondások és az azokra adható bónuszpontok attól függenek, hogy mennyi adu van a játékos a kezében:

  • Egyszeres marok:         10 adu. Értéke: …20 pont
  • Kétszeres marok:         13 adu. Értéke: …30 pont
  • Háromszoros marok:    15 adu. Értéke: …40 pont

A bemondásnál az adukat úgy kell sorba rendezni és bemutatni, hogy azokat a többi játékos is jól lássa. Ebben az esetben, amikor valaki ún. markot, vagy kézben tartott aduk számát jelenti be, a Bolond is adunak számít. (Egyszeres marok bemondható 9 adu és a Bolond, kétszeres marok 12 adu és a Bolond, háromszoros marok 14 adu és a Bolond lapok kézben tartásával.)

Minden partiban bejelentett marokért a fent leírt pluszpont jár annak a csapatnak, amelyik nyeri a partit (ha pl. valaki bejelenti az adott markot, s teljesíti azt, neki jár a bónusz pont, ám ha elveszti a partit, akkor az ellenfeleknek kerül felírásra a bejelentett marokért a bónuszpont). Egy marok bejelentése nem kötelező érvényű, de pont csak a bejelentett markokért jár. Ha a játékosnak Kétszeres marok van a kezében, eldöntheti, hogy bejelenti-e a Kétszerest vagy csupán az Egyszeres markot jelenti be; de előfordul olyan eset is, amikor 10 vagy annál több adu kézben tartása mellett sem biztos abban, hogy csapata megnyerheti a partit, akkor inkább tartózkodhat a bemondástól.

Pagátulti (I-es a végén)

Amikor egy játkos az I-es értékű adut játssza ki az utolsó ütésnél, annak a csapatnak, aki hazaviszi az ütést, + 10 bónusz pontot írnak jóvá. Amennyiben az egyik csapat úgy csinál szlemet, hogy az egyik adut utolsóelőttiként, míg az I-es (Kicsit) utolsóként viszi haza, akkor az elszámolásban számukra a Kicsi bónusz kerül felírásra.

Szlem

A szlem a bónusz egyik formája, amelyet akkor kaphat meg egy játékos (vagy az általa képviselt csapat), ha a parti összes ütését hazaviszi. A szlem bemondásával a játékos azt is közli partnerei felé, annyira erős lapokkal rendelkezik, hogy bízik abban, hogy a parti összes ütését elviszi. A szlemért járó pontok értéke attól függ, hogy azt előre bemondták vagy sem:

  • Bemondott szlem: a játékos vagy a csapat (itt: normál esetben a felvevő) a játék megkezdése előtt bemondott szlemért, amennyiben az összes ütést sikerül hazavinnie, + 400 pontos bónuszt, ellenkező esetben, ha nem tudja teljesíteni a vállalását, – 200 pont büntetést kap.
  • Nem bemondott szlem: nem bemondott, de elért szlemért a játékos + 200 bónuszpontot kap, amennyiben övé lesz a parti összes ütése.

Amennyiben az egyik csapatnak (felvevő vagy a védekezők) sikerül minden ütést hazavinnie, kivéve az utolsót, amikor is az utolsó ütésnél más adu hiányában a Bolond kártya kerül kijátszásra, ebben az igen ritka esetben a Bolondot kijátszó fél nyeri az ütést és magát a partit is. Ebben az igen ritka, talán egyszer az életben, ha előforduló esetben a Bolondot kijátszó fél csinálja meg a szlemet. Amikor valaki a Bolond lappal csinál szlemet, ezt úgy kell pontozni, mint a Pagátultit, ha az I-es aduval történt az utolsó előtti ütés.

A KÁRTYÁK KIJÁTSZÁSA

A parti megkezdésekor az első lapot az osztótól jobbra ülő játékos hívja ki. A játék során színre színt kell tenni, ha pedig nincs a hívott színből, kötelezően adut kell kijátszani. Itt is érvényesül az a szabály, amennyiben egy játékos olyan színt hív ki, amelyből a többi játékosnak nincs, azt aduval kötelező felülütni. Amennyiben egy színre adu játszottak ki, és a soron következőnek is adut kell tennie, akkor azt lehetőség szerint magasabb értékű aduval kell felülütni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a soron következő játkosok bármilyen lapot kijátszhatnak, ám figyelembe kell venni a szabályt, hogy ha tudnak adut tenni, azt akkor is kell kijátszaniuk, ha nem az övéké lesz az ütés.

Az itt leírt szabály alól egy lap kivétel: a Bolond. Ha egy játékosnál ott a Bolond, azt bármikor, bármelyik ütésbe bele lehet tenni – tekintet nélkül arra, hogy van-e kézben meghívott szín vagy sem, illetve a játékos elviszi-e az ütés vagy sem. Egy nagyon ritka kivétellel a Bolond sosem viszi el az ütést – azt rendszerint vagy a legmagasabb kijátszott színű lap, vagy szín hiányában a legmagasabb adu viszi el.

A francia tarokkban megengedett az egyik hívást a Bolond lappal kezdeni. Ebben az esetben a második játékos bármilyen kártyát kijátszhat, ami egyben meghatározza, hogy milyen színt, vagy ennek hiányában adut kell tennie a soron következőknek.

Amennyiben egy játékos a Bolondot az utolsó ütés előtt játssza ki, azt akkor is megtartja magának az ütéseket tartalmazó csomagban, függetlenül attól, hogy az övé volt-e az ütés vagy sem. Ezért ez az ütés egy kártyával kevesebbet jelent az ütést elnyerő másik félnek, amelyet kompenzálni kell. Ezért a Bolondot kijátszó játékos (és csapat) egy kártyát köteles átadni az ütést megnyerő ellenfélnek (csapatnak), ami egyben + 0,5 pontot jelent az ütést megnyerő félnek. Ha nincs olyan kártyájuk, amelynek ilyen pontértéke van, akkor addig várnak, amíg lesz olyan ütésük, s ezt a + 0,5 pontot jelentő lapot át kell adniuk az ellenfélnek.

(Megjegyzés: sok szakirodalmi leírás ezt a szabályt alkalmazza, legalábbis az 1990-es évektől kezdve megjelent könyvekben, ám a Francia Tarokk Szövetség (FFT)[5] egy kicsit különböző szabályt állapít meg erre. Azt mondják, hogy ha a Bolond az utolsó ütésben kerül kijátszásra, ez megváltoztatja a parti korábbi szereplőinek státuszát. A FFT szabályozása szerint, ha a felvevő ellenfele játssza ki a Bolondot az utolsó ütésben, a felvevő akkor is elfogja a Bolondot, ha nem az övé volt az utolsó ütés.)

Azonban általánosságban az a szabály, ha a Bolondot az utolsó ütésben játssza ki egy játékos, azt az a csapat viszi haza, amelyik az ütést megnyeri. Egy rendkívül ritka esetben, amely korábban a szlem leírásánál részletezésre került, amennyiben az utolsó ütésnél más adu hiányában a Bolond kártya kerül kijátszásra, ekkor a Bolondot kijátszó fél nyeri az ütést és magát a partit is.

Ha mind a 18 ütés megvolt, a játékosok megszámolják a hazavitt ütéseiket és az azokban lévő kártyák pontjait. Ha a felvevő ütötte a pontok többségét, akkor ő nyert, ellenkező esetben a védekező partnerek.

A kártyák kijátszása során összefoglalva a következő szabályokat kell betartani:

  • Az első lap kihívásánál a kezdő játékos saját tetszése szerinti lapot helyezhet az asztalra.
  • Az utána következő játékosoknak a kijátszott lapnak megfelelő színt kötelesek tenni. Ha nincs adott színből, akkor adut kötelesek tenni. Amennyiben valakinek nincs aduja, bármilyen lapot tehet az ütésbe.
  • Amikor valaki egy hívásnál először adut játszik ki, a következő játékosnak magasabb értékű adut kell tennie. Ha nincs magasabb értékű aduja, bármilyen adut kijátszhat, lényeg: adura adut kell kijátszani – függetlenül attól, hogy nem az övé lesz az ütés.
  • A Bolond bármelyik ütésbe beletehető, még akkor is, ha van adott színünk vagy adunk.
  • A Bolond sosem visz haza ütést. Ez alól kivétel az, ha azt az utolsó ütésben játsszák ki, és a kijátszó oldal szlemet csinál.
  • Az a játékos, aki a Bolondot parti közben bármikor kijátssza (kivéve, ha ezt utolsónak teszi), + 4 pontot kap, és + 0,5 pontot ad annak az oldalnak, aki hazaviszi az ütést.
  • Ha a Bolondot az utolsó ütésben játsszák ki, az ütés győztese + 4,5 pontot kap.
  • Ha valamely játékos elsőként a Bolond lapot játssza ki, a kötelezően lerakandó lap színét a következő lap határozza meg.
  • Az a játékos, aki az egyik ütést megnyeri, az kezdi a következőt.
A PARTI VÉGE

A parti az utolsó kártya kijátszásával és az utolsó ütéssel ér véget. A felvevő megszámolja a honőrök (Oudlers) számát, valamint az általa hazavitt ütésekben a kártyák pontértékét. Minden játékos pontszámát feljegyzik és hozzáadják az előző partik eredményéhez mindaddig, amíg a játék be nem fejeződik.

A JÁTÉK VÉGE

A játék addig tart, ameddig meghatározott számú partit nem játszanak le. Ezt a számot a játékosok már a játék elején egymás között meghatározzák. Ha mind a 4 játékos passzol, az adott parti érvénytelennek minősül és nem számít bele a játék köreinek számába. A játék győztese az a játékos lesz, aki a legmagasabb pontszámot éri el. Ha két vagy több játékos egyenlő pontszámot ér el, egy újabb parti lejátszásával kell eldönteni a helyezéseket.

PONTOZÁS
A KÁRTYÁK ÉRTÉKE

A tarokk kártyacsomag összes pontértéke 91 pont.

  • Királyok és honőrök értéke:  …4,5 pont.
  • Dámák értéke:                       …3,5 pont.
  • Lovasok értéke:                     …2,5 pont.
  • Bubik értéke:                         …1,5 pont.
  • Az összes többi lap értéke:    …0,5 pont.
A PONTOK ELSZÁMOLÁSA

A parti végén a felvevő számba veszi a honőröket és az általa elnyert kártyák pontértékét, valamint az általa félretett vagy a talonba lévő lapok pontértékét, amennyiben Guard Without licitet adott. Amennyiben a felvevő a Bolond kártyát ütésbe játszotta ki, ez alól kivétel a legutolsó hívás, úgy tekintendő, mintha azt ő vitte volna haza, és így a legkevesebb pontszám szükséges a vállalásának teljesítéséhez.

A felvevőnek a győzelemhez

  • 3 honőr birtokában legalább 36 pontot,
  • 2 honőr birtokában legalább 41 pontot,
  • 1 honőr birtokában legalább 51 pontot, valamint.
  • honőrök hiányában legalább 56 pontot kell összegyűjtenie.

Miután a tarokk lapok összértéke 91 pont, és ha a felvevőnek kezében

  • 3 honőr van, akkor a védekező csapatnak legalább 55,5 pontot,
  • 2 honőr van, akkor a védekező csapatnak legalább 50,5 pontot,
  • 1 honőr van, akkor a védekező csapatnak legalább 40,5 pontot, valamint
  • nincsenek honőrök, akkor a védekező csapatnak legalább 35,5 pontot kell összegyűjtenie.

A parti végén a felvevő összeszámolja az ütéseit és az ütésekben lévő kártyák pontértékét, számba veszi az ellenfél ütéseinek számát és azok pontértékét. A talon 6 lapjának értéke hozzáadódik a felvevő ütéseinek értékéhez, kivéve, ha a felvevő Garde Without licitet adott. Ez utóbbi esetben a talon lapjainak értéke az ellenfél pontjaihoz kerülnek elszámolásra. A felvevő nyer, ha elegendő kártyapontot gyűjtött össze, attól függően, hogy az ütéseiben hány adu van.

A felvevő nyert vagy vesztett pontjainak összege az alábbiak szerint kerül kiszámításra:

  • 25 pont a játékért;
  • hozzáadva a felvevő által nyert pontok, valamint a győzelemhez szükséges minimum pontok különbözetét (pt).
  • a Pagátulti bónusz pontjainak számát hozzáadva vagy levonva, ha aktuális (pb)

A teljes játékszorzó (mu) függ a játék elején tett vállalás mértékétől:

  • Petite (Prise)            … x 1
  • Garde                      … x 2
  • Garde With              … x 4
  • Garde Without         … x 6

Az alábbi bónuszpontokat hozzá kell adni vagy le kell vonni, amennyiben szükséges; ezek nem befolyásolják a játékszorzó értékét:

  • a kézben tartott aduk száma, az ún. marok bónusz (pg)
  • a szlem bónusz (ch)

Mindezeket figyelembe véve, a végső pontszámok az alábbiak szerint kerülnek elszámolásra:

  • Amikor a felvevőnek sikerül teljesítenie a vállalását
    • N = ((25 + pt + pb) * mu) + pg + ch
  • Amikor a felvevőnek nem sikerül teljesítenie a vállalását
    • N = ((25 + pt – pb) * mu) + H – Sa + Sd

ahol:

  • « pt » a felvevő által elnyert és a vállalásának teljesítéséhez szükséges pontszámok közötti különbség (abszolút értékben).
  • « pb » 10 pontot ér, amennyiben a felvevő legutolsó ütésében adut visz haza, -10 pont, ha a védők viszik haza a legutolsó ütésben lévő adut, minden más esetben 0 pont.
  • « mu » a vállalási többszöröző: 1-szeres a Small, 2-szeres a Guard, 4-szeres a Guard Without, és 6-szoros a Guard Against.
  • « pg » a bemondott markok pontértéke.
  • « ch » 400 pontot ér a felvevő által bemondott és megnyert szlem, 200 pont a nem bemondott, de teljesített szlem, -200 pont a bemondott, de nem teljesített szlem, és minden egyéb esetben 0 pont.
  • « Sd » 200 pontot ér, ha a védők szlemet csinálnak, minden más esetben 0 pont.

Ha a felvevő teljesíti a minimum pontszámot, az általa megnyert pontszámokat az ellenfeleitől veszi el. Például, ha a felvevő 80 pontot ér el, akkor a végső pontjainak összege 80 * 3 = 240 pont lesz. Ellenfeleinek pontszáma ebben az esetben -80 pont minden egyes játékosnak.

Amennyiben a felvevőnek nem sikerül elérnie a minimális pontszámot, a kalkulált pontszáma az ellenfeleinek pontszámából kerül kiszámításra. Például, ha a felvevő csupán 70 pontot ér el, a végső pontszáma -70 * 3 = -210 pont lesz. Ellenfeleinek pontszáma ebben az esetben 70 pont minden egyes játékosnak.

A kapott pontokat a felvevő mindhárom ellenfelétől megszerzi vagy ezek a pontok az ellenfeleikhez felírásra kerülnek. Az ellenfelek mindig egyformán nyernek vagy veszítenek: például ha az egyikük utolsónak viszi el az I-est (ez az ún. le petit au bout), mindannyian jól járnak. A „le petit au bout” azt jelenti, hogyha valaki az I-est (Petit) adut csak a legutolsó körben játssza ki úgy, hogy azt haza is viszi, +10 pontot kap az a csapat vagy a licitáló, aki azt hazaviszi, és az elszámolásban a választott licitjének megfelelő bónusszal szorozható.

Pontozási példa:

A B C D
1. leosztás 240 -80 -80 -80
2. leosztás 144 208 -176 -176
3. leosztás 216 280 -392 -104
4. leosztás 186 250 -302 -134
5. leosztás 108 172 -380 100

1. leosztás: „A” Garde-ot licitál,  hazavisz 2 adut, amelyek révén 56 pontot szerez. Ellenfelei (25 + 15) * 2 = 80 pontot adnak „A”-nak.

2. leosztás: „B” Garde-ot licitál, majd hazaviszi a 3 adut, ezzel 49 pontot szerez, valamint az utolsó ütésben hazaviszi az I-est is. Ezzel ellenfelei (25 + 13 + 10 )* 2 = 96 pontot adnak „B”-nek.


3. leosztás: „C” Garde-ot licitál, majd 2 aduval 40 pontot szerez, azonban ellenfelei az utolsó ütésben  elviszik előle az I-es lapot. Emiatt „C” játékos (25 + 1 + 10)* 2 = 72 pontot ad ellenfeleinek.

4. leosztás: „C” 3 aduval a kezében Garde-ot licitál, a parti során lapjai értéke 41 pont, azonban ellenfelei az utolsó ütésben elviszik előle az I-es adut. Emiatt „C”-nek most már csak két aduja van ütésben, ezért a célja a 41 pont elérése. Ellenfelei ezért (25 + 0 – 10) * 2 = 30 pontot adnak „C”-nek.


5. leosztás: „D” Garde-ot licitál, 3 adujával 40 pontot szerez, ellenfelei azonban 10 adu kézben tartását licitálják (poignée). Ezzel „D” ellenfelei (25 + 4) * 2 + 20 = 78 pontot adnak „D”-nek.


Megjegyzés: az összeadás megkönnyítése érdekében minden játékos az összpontszámot a legközelebbi 5 vagy 10 pontra kerekítik.

JEGYZETEK
[1] a Marseille-i tarokk kártyában ezek a pentaculum, bot, kard és serleg szimbólumok

[2] a Marseilles-i tarokk esetén

[3] a hivatalos, ma használatos 78 lapos francia tarokk kártyák esetén

[4] A Bolond nevű kártyát a magyar tarokk nevezéktanban skíznek hívják; nevét a Marseille-i tarokk kártyán bolondos ruhába öltözött vándor képe alapján kaphatta.
[5] Fédération Française de Tarot
Scroll to Top